A környék legismertebb nevezetessége a város fölötti 600 méternél magasabb tetőre épült Szepesi vár. Majd négy hektáros kiterjedésével a Szepesi vár a középkori Magyarország legnagyobb vára volt. A vár romjaiban is impozáns látványt nyújt. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen méltóképpen a Világörökség részei. A Kr.e. századokban a kelták épített erőd volt az alapja Szepesvárnak. Fénykora IV. Béla várépítési törekvéseivel kezdődött, amikor a szepesi püspök - saját költségén - felépíthetett egy tornyot és egy palotát. Később a vár Szepes vármegye központja lett, ahol a mindenkori ispánok is laktak. Az évszázadok során sok tulajdonosa volt a várnak és mindenki némileg átépítette vagy hozzáépített, így a vár fokozatosan, a 15. századra nyerte el mai formáját. A 17. században a várat a Csáky család karddal szerezte meg. Csáky István, a nemzetség szepesi ágának megalapítója szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat, ennek érdekében árkádok és átjárók építésével próbálta egyesíteni a felső várudvar körüli hosszú traktusokat. Ez a terve a nehéz megközelíthetőség és a nemesség kényelmi igényeinek növekedése miatt nem valósult meg. Ezután fokozatosan vesztette el stratégiai jelentőségét. Az 1700-as évek végén egy tűzvész során az egész vár leégett, több helyen a falai is beomlottak. A műemléki megújulás jegyében a szepesi várat 1961-ben nyilvánították műemlékké, majd 1993-ban került fel az UNESCO világörökség listájára.