Nevezetességek, látnivalók

A környék legismertebb nevezetessége a város fölötti 600 méternél magasabb tetőre épült Szepesi vár. Majd négy hektáros kiterjedésével a Szepesi vár a középkori Magyarország legnagyobb vára volt. A vár romjaiban is impozáns látványt nyújt. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen méltóképpen a Világörökség részei. A Kr.e. századokban a kelták épített erőd volt az alapja Szepesvárnak. Fénykora IV. Béla várépítési törekvéseivel kezdődött, amikor a szepesi püspök - saját költségén - felépíthetett egy tornyot és egy palotát. Később a vár Szepes vármegye központja lett, ahol a mindenkori ispánok is laktak. Az évszázadok során sok tulajdonosa volt a várnak és mindenki némileg átépítette vagy hozzáépített, így a vár fokozatosan, a 15. századra nyerte el mai formáját. A 17. században a várat a Csáky család karddal szerezte meg. Csáky István, a nemzetség szepesi ágának megalapítója szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat, ennek érdekében árkádok és átjárók építésével próbálta egyesíteni a felső várudvar körüli hosszú traktusokat. Ez a terve a nehéz megközelíthetőség és a nemesség kényelmi igényeinek növekedése miatt nem valósult meg. Ezután fokozatosan vesztette el stratégiai jelentőségét. Az 1700-as évek végén egy tűzvész során az egész vár leégett, több helyen a falai is beomlottak. A műemléki megújulás jegyében a szepesi várat 1961-ben nyilvánították műemlékké, majd 1993-ban került fel az UNESCO világörökség listájára.

A barokk stílusú Mária-oszlopot 1726-ban állították, majd 1861-ben, és utoljára 2009-ben restaurálták illetve újrafaragták. A háromszög alaprajzú talapzaton, oszlop tetején áll a szeplőtelen Mária kőszobra. Az oszlop alsó részén és a talapzat három oldalán összesen három latin és egy szlovák felirat olvasható.

Szepeshely műemlékvédelem alatt álló emlékhely. A korábban önálló községet 1948-ban Szepesváraljához csatolták, vele együtt került fel az UNESCO világörökségeinek listájára. Szepeshely domináns épülete a késő római Szt. Márton székesegyház, 1245-1273-ból, amelynek két tornya van. A szentélyt és a hajót később gótikus melléképületekkel egészítették ki. A katedrális belső tere rendkívül értékes,főként a benne található gótikus oltárok, szobrok, sírkövek, harangok és kelyhek. A szepesi prépost megrendelésére 1317-ben készült értékes freskó Károly Róbert magyar király koronázását ábrázolja.  A Szent Márton-főoltárt 1478-ban szentelték fel. A háromosztatú oltárszekrényben Szűz Mária, Szent Márton és Szent Miklós szobra látható, melyeket a 19. századi felújításkor neogótikus stílusban átalakítottak. A szárnyak festett oltárképei eredetiek, a legszebb gótikus oltárképek közé tartoznak. Mind a négy képen három-három szent alakja látható. Az alsó képen a hat legismertebb női vértanú szent. „Szemben a bal oldali felső képen pazar színes ruházatban a három magyar szent király látható. Balról Szent László vértezetben, barna szakállal, bárddal és országalmával; középen Szent Imre fiatalos arccal, bíborpalástban, karddal és liliommal; jobbra Szent István szintén vértezetben, ősz szakállal, a kezében jogarral és országalmával. Mindhárom alakot méltóságteljes pózban ábrázolták” – olvasható Kovács László és Görföl Jenő a Magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban című könyvében.

A Mária halála-oltár a főhajó déli felén áll, a 15. század végén készült. A szárnyak oltárképein aranyozott háttér előtt a magyar szentek láthatók. Fönt Szent István és Szent Imre palástban, attribútumaikkal: jogarral, országalmával, illetve karddal és liliommal. Szent László vértben, fölötte redőzött palásttal, kezében bárddal, kettős keresztes pajzsot fogva látható. Szent Lászlót több helyütt ábrázolták egy kettős keresztes pajzsra támaszkodva. Ilyen attribútummal szinte kizárólag csak Szent Lászlót ábrázolták a középkori falfestményeken és képeken.

A székesegyház Leo Albus oroszlán kőplasztikája a maga nemében a legidősebb Szlovákia területén – a 13. századból maradt fenn. 1382-ben hozzá építették a Corpus Christi kápolnát, melyet aztán 1488 és 1493 között a jelenlegi, francia mintára létrehozott Szapolyai kápolnára cseréltek, melyben a névadó család síremlékei kaptak helyet.1553. márciusi meggyilkolása után a bazilikában temették el Mekcsey Istvánt, aki az egri vár 1552-es török ostroma idején másodkapitányként szolgált Dobó István mellett.

Szepeshely ma is egyházi közigazgatási központ a Szepességben.

Az eredetileg gótikus, XIII. századi templomot többször átépítették, és 1829-ben nyerte el mai, klasszicista alakját. Szárnyasoltára a gótikus Mária-szoborral 1507-ben készült. A templom belsejében egy értékes, 1390-ből származó gótikus bronz keresztelőmendencét őriznek.

Temetőjében az 1849-ben a Branyiszkónál elesett honvédek síremléke áll. Temetőkápolnája a 19. század elején épült.